2014. október 1., szerda

59.RÉSZ: Jelenet 2/1

S02 E06
Rövid rész, de sokatmondó

Kipakoltunk a kocsiból, felvittük a dolgainkat  az ajtóhoz, ami zárva volt. Dani azt mondta elmegy hátra és  beszól, hogy megjöttünk, de már 10 perce vártam és csak nem jött vissza. Egyszercsak a barátnőm, Vivi rohant ki a házból mérgesen, Dani követte őt.
-De ezzel nem mész semmire Vivi! Szeretlek, ne menj el! - kiáltotta Dani.
Elcsodálkoztam, egyik se állt meg köszönni, úgy döntöttem, hogy utánuk megyek. Úgy rohantak, mintha észere se vettek volna engem.
-Halihóó!  - köszöntem hangosan, de ezt se vették észre és egyre csak mentek hátra a kertbe.
-Dani  fogd fel, hogz nem tehetél volna ilyet Anna szerelmével! - mondta Vivi sírva, ahogy a kertbe értünk.
Rendkívül sok ember volt ott, mintha valami ünnepre készültek volna és az udvar közepén feküdt valaki.
-De hisz fojton bántotta őt! - magyarázta Dani,
-Megölted őt! - kiáltotta hangosan Vivi.
Mi? Dani megölte volna Niallt és senki nem is segit? Egyszerre csak az udvar közepén fekvő mozdulatlan testre tudtam figyelni. Odarohantam a testhez. Niall volt az, fehér ingben, melynek közepén hatalmas vérfolt volt. Hirtelen nem tudtam, most menjek és keverjek le egy pofont Daninak vagy Niall teste mellett sírjak, de az utobbit választottam, mert  nincs erőm semmire, csak a sírásra. Sokkos állapotban, sírva letérdeltem a teste mellé és körbenéztem. Mindenki csak több méterre állt, senki nem csinált semmit, csak nézett meredten. Remegő hangon megszólaltam:
-Niall...  - még éreztem szívdobogását, ahogy megfogtam kezét - Szerelmem... nem hagyhatsz itt! Nem most! Veled akartam élni! - simogattam arcát lágyan s lassan megmoccant arcizma.
-Édesem... Anna...szeretlek. - mondta lassan és halkan, szinte csak kilehelte a szavakat.
-Sssh! - csititottam - Ne beszélj!
-D-Dani...
-Tudom, ő volt...olyan hülye...
-Szeretsz? - kérdezte a kezemet fogva és mélyen a szemembe nézve.
-Mindennél jobban. - mondtam még mindig a könnyeimmel küzködve. - Életem, ha tehetném, akkor inkább én feküdnék a helyeden. Nem hiszem, hogy tudok majd nélküled élni. Inkább meghalok veled.
-Anna ne sírj! - próbált nyugtatni. - Ne csinálj ebből Rómeó és Júlia jelenetet! Sajnálom, hogy így sikerült...pedig annyira vártam már, hogy veled legyek. Kérlek csókolj meg!
Teljesítettem kérését, lassan, lágyan megcsókoltam, de csókjában olyan erőt éreztem, amit eddig soha.
-Niall minden pillanat amit veled töltöttem felbecsülhetetlen és felejthetetlen. Sajnálom, hogy annyit hadakoztunk, ne haragudj!
- Nem haragszom, de te se haraudj kérlek!
-Miért haragudnék?

1 megjegyzés: