2013. október 12., szombat

50.RÉSZ: Fél béke

Helloooooo! Tudom sok-sok késéssel, de meghoztam az új részt! :) Jó olvasást!
Üdv.

Bori ;)

Szeptember 13. 2012. – vasárnap. Tegnap VMA, ma Niall szülinapja, kedves leszek vele. Ajándékot is vettem neki, az új Michael Bublé albumot, tuti örülni fog neki. Carla ma estére szervezett neki bulit én pedig tortát sütöttem neki, csakis neki és még buli előtt odaadom.
Szép idő van, mindig csoda meleg. A nyitott ajtón bejön egy kis szellő, ami lágyan lengeti a fehér átlátszó függönyöket. A nap fáradt sugarai besütnek, épp a folyosó felé. Kintről a srácok hangja hallatszik be, akik medencéznek, Niall kivételével, aki épp bejött a konyhába. Itt az idő, hogy megkapja a tortáját.
-Miujság szülinapos? – mosolyogtam rá kedvesen.
- Hááát semmi!  - elmosolyodott és leült a pult másik feléhez.
-Tizenkilenc éves vagy mostmár....és tudod...hmhm....Boldog szülinapooooooot!!!! – mondtam miközben elővettem a tortát a pult alól. – Ez a tied Niall! Epres –fehércsokis torta. Rajta egy 19-es, mert ugye ennyi éves lettél.
Meggyújtottam a torta közepén lévő gyertyát.
-Fújd el, de kívánj előtte valamit!
Elővettem a telefonom és lekameráztam amint  elfújja a gyertyát. Kivettem két tányért és vágtam két szeletet. Egyiket neki adtam, leültem mellé és megkóstoltuk a tortát.
-Mit kívántál? – kérdeztem két falat között.
-Az úgy nem teljesül ha elmondom neked!  - mosolygott édesen, majd kis zavartság volt fellelhető arcán.
-Hmm.... hiányzol már.
-Niall  itt  vagyok veled, mégis hogy hiányozhatok?
-A szerelmed hiányzik, hogy nem csókolsz meg, nem mondod, hogy szeretsz, nem tudhatlak magaménak és hogy más fiúé is lehetsz.
A szívem  összeszorult szavai miatt.Szeretem őt, ő is tudja, én is tudom, de még mindig fáj, hogy megcsókolta Demit.
-Niall, kérlek adj időt!
-Időt mire? Hogy elfelejts? – kelt ki magából – Hogy összegyere Zayn-nel vagy valaki mással? Anna én szeretlek!
Megfogtam kezét és megsimogattam arcát.
-Arra adj időt, hogy elfelejtsem amit Demi tett. Én is szeretlek, de nem akarom, hogy majd azzal rontsuk el a kapcsolatunkat, hogy folyton felemlegetem majd neked.
-És Zayn? – kérdezte mostmár nyugodt angyali arccal.
-Hazudnék, ha azt mondanám, hogy  nem gondolkoztam el rajta...de nekem TE vagy a kis szerelmem... te váltassz ki belőlem mindig heves reakciókat...nem ő. Téged szeretlek.
-Akkor  van még esély arra, hogy te és én boldogak legyünk együtt?
-Persze hogy van! –nevettem - Mégis mire gondoltál?
-Azt, hogy már soha nem fogsz szeretni engem.
-Hát én is így gondoltam, aztán rájöttem, hogy ennek a valószínűsége egyenlő a nullával.
Elmosolyodott. Megöleltem őt, olyan jól esett meleg testéhez bújni. Védelmezően ölelt, úgy ahogy csak ő tud.
-Szóval tudsz rám várni?
-Ha csak a halálos ágyamon kapom tőled a következő csókot, akkor is.
-Azért annyira nem fogom elhúzn. – nevettem.
-És mivel ma van a szülinapom, este nem kapok egy csókot vagy egy kis szájra puszit.
-Még meglátom. Addig érd be a tortával! De mostmár 5 óra van, menj készülődj!
Adott egy puszit arcomra, majd elsietett. Lefogadom, hogy most ugrál a folyosón és énekel. Elraktam a tortát, majd a szobámba mentem. Felvettem egy csinos kék ruhát, hullámos hajamat széteresztettem, majd egyszerű sminkemet megerősítettem.
Már messziről hallotam a zenét. Nem vol hangos, mint még a nyár kezdő bulin. Lementem, de a lépcsőn azt vettem észre, hogy a srácok néznek.
Odamentem Niall-hoz a kis ajándékommal és átadtam. – Tessék. Boldog szülinapot mégegyszer!
-Köszi. – átvette tőlem, kibontotta és hatalmas mosoly terült e laz arcán –ÁÁÁ! Michael Bublé új albuma. Köszönöm!  - megölelt és puszit nyomott arcomra....a fiúk csak figyeltek minket.



*Niall szemszöge*
Anna tortát sütött nekem és azt mondta szeret! Olyan boldoggá tett mint még soha és ráadásul a szülinapomon! Felértem a szobámba, átöltöztem, kék inget vettem fel, világos farmerrel és egy fehér sportcipővel. Lementem, a fiúk felköszöntöttek, majd észrevették, hogy nagyon mosolygok.
-Mi ez a nagy mosoly a képeden? – kérdezte rám mutogatva Louis, aminek hatására a fiúk mind rámnéztek.
-Utoljára akkor mosolyogtál ennyit mikor... – mondta Liam én meg csak bólogattam. Tudtam mire gondolnak.
-Jártok! – mondták teljesen egyszere.
-Nem, de azt mondta szeret és csak nem akar rám mérges lenni és aztán majd visszajön hozzám.
-És ez jó? – kérdezte Harry.
-Persze, hisz szeret. Lehet ma kapok tőle egy csókot. De most csend mert jön le a lépcsön. Tátott szájjal néztem őt, ahogy lejön. Az idő szinte lelassult. Kecses volt, haját előre dobta vállán, majd hozzám jött.
– Tessék. Boldog szülinapot mégegyszer!
-Köszi. – átvettem tőle, kibontottam és rögtön mosolyogtam és sikítottam –ÁÁÁ! Michael Bublé új albuma. Köszönöm!  - megöleltem és puszit nyomtam arcára....a fiúk csak figyeltek minket.

*késöbb*

Elkezdődött a tényleges buli. A fiúk szórakoztak, Carla és Usher fogadták a vendégeket. Én kivételesen a bárpultnál álltam, épp valami alkohol nélküli koktélt iszogattam, mikor megláttam Annát táncolni. Térde kissé behajlítva, kék ruhája gyönyörűen simul testéhez, kiemeli vékony derekát és csinos fenekét. Gyönyörű. Megittam az italom, lassan odalépkedtem mögé és átkaroltam derekát, majd az ő ritmusában mozogni kezdtem én is. Hátrafordította fejét, rámnézett,  elmosolyodott, megpuszilt, majd táncoltunk tovább. A zene ritmusára ringatózott csípőnk....azt hiszem megkívántam őt. Laza csókokat leheltem vállától nyakáig. Kezét a derekán lévő kezeimre tette és összekulcsolta ujjainkat. Megvártam a dal végét, majd sutyiban elhúztam őt a földszinti folyosó végére és a falhoz nyomta őt.
-Miért hoztál ide?
-Kívánlak! Tudom, hogy te engem most nem, megg eddig se, de legalább csókolj meg!
Megsimogatta arcom és elmosolyodott. – Csókolj meg te!
Éltem a lehetőséggel. Csókja édes volt és frissítő, mint egy lágy tavaszi szellő. Ajkacskái erősen falták enyémeket. Hiányoztam neki. Kezét lazán nyakamnál tartotta én pedig a derekán és simogattam oldalát. Megharaptam ajkát, majd gyors  átdugtam nyelvem szájába és játszottam nyelvével. Levegőhiányban elváltunk.
-Hát ez lett volna a kis szájra puszi. – nevetett.
-Igen...őhm, köszönöm.Hiányoztak már ajkaid...bár mostmeg fáznak ez enyémek...
Elmosolyodott, majd adott a számra egy kis puszit. – Ne fázzanak, fognak még találkozni az ajkaimmal. – mondta és elment.
A lenti ajtón kimentem a kertbe, leültem a kis pihenőhelyünkre. Sötét volt, a hold világított és fénye megcsillant a medence nyugodt vízén.
-Csend van. – szólalt meg valaki nem messze tőlem. – Mármint, itt csend van, de bent nincs. – megláttam Ushert velem szemben, nem messze ülni.
-Hát te? Miért nem bent vagy? – kérdeztem.
-Tudod, az amit ebben a 3-4 napban láttatok az mind színjáték.
-Miért?
-Mert Carla és én összevesztünk még egy hete. Nem alszunk egy szobában sem. Azon vesztünk össze, hogy sokat járok el bulizni egyedül.
-Uhh, kemény lehet. Carla egy oroszlán tud lenni.
- Carla az is. Ő az életem.....- pár másodpercre elhallgatott – Bocsáss meg, nem tudok mit mondani róla, mert ha rá gondolok, megbolondulok....megbolondul mindenem.
- Akkor légy határozott és mond meg neki! Gondolom szeretkezés is elmarad...
-Igen....és teljesen kikészülök miatta, mert beszélni se akar velem.
-Oh....akkor viszont...még mindig azt tudom mondani amit előbb! Állj oda elé és mond el neki amit érzel! Hisz nagyszerű énekes és dalszövegíró vagy!
-De félek, hogy elutasít.
-A férje vagy, szeret téged és te is őt. Van 6 gyereketek, nem hiszem, hogy könnyen feladná a kapcsolatotokat!
-Igaz! Kivárom a tökéletes időt és akkor elmodnom neki amit érzek! Köszönöm Niall. Bemegyünk?
-Aha, de addig is közeledj hozzá!

Bementünk és hajnali kettőig buliztunk. Annát megint én tettem le aludni, mert szegényke elaludta a kanapén. Lábáról levettem a cipőt és betakartam, majd mentem én is aludni a saját szobámba.


1 megjegyzés: